E postban picit megvilágítok ezt-azt a szoftverváltásokról, mert sokan nem tudják mit lehet és mikor, főleg mi kerül mennyibe.
Az előző bejegyzésben rámutattam (burkoltan is) pár buktatóra ami egy ilyen manővernél azért benne van a pakliban, most kicsit konkrétabban szeretnék megmutatni ezt-azt.
Desktopok:
Ott ahol levelezés, felhő alapú cuccok használata van, meg mondjuk szövegszerkesztő / táblázatkezelő a napi munkavégzés jelentős része, tehát semmi natív Windows-os szoftver, ott sima ügy egy váltás.
Tetszik tudni a desktop Linuxokban is van böngésző (firefox, chrome), a LibreOffice csomagban lévő szövegszerkesztő és táblázatkezelő pedig ugyanolyan faszányosan használható mint a Word vagy az Excel.
Szinte mindig a teljes irodai infrastruktúrát veszem figyelembe amikor felbérelnek "rendet vágni", migrálni vagy átalakítani, ezt javaslom mindenkinek. Ugyanis egy elkapkodott szoftverváltás a későbbiekben azért tud okozni nem várt meglepetéseket, azokat meg ugye kevésbé favorizáljuk. Mielőtt pedig belekezdünk, érdemes a firefox / chrome profilokat szinkronizálni, mindenféle jelszót amit a böngészővel eltároltattunk ellenőrizni. Optimális esetben ezek a böngészőbéli profilba kerülnek mentésre, így amikor ezzel a profillal bejelentkezünk másik Windows-on vagy Linuxban, ezek is, meg más dolgok is "jönnek lefelé".
Legutóbbi ilyen projektem egy 23 gépes iroda története volt, ahol bizonyos natív szoftverek miatt meg kellett maradnia 3 Windows-nak, ezen kívül szervert is üzembe állítottam, szintén Linux alapút. A hozzá nem értőknek mondanám hogy a Windows Server ActiveDirectory történetét így is elő lehet állítani.
E szerver egyébként többfunkciós. Egyrészt az irodai dokumentumkupac tárolását és helyi megosztását műveli, másrészt a desktopok biztonsági mentését is ide küldjük, ezen kívül a wrieguard segítségével kívülről is hozzáférnek néhányan az adathalmazhoz, plusz amit vásároltak web alapú szoftvert, azt is működteti.
Amin egyébként csodálkoztam, hogy milyen szuper táblázatot alkotott valaki iktatásra!
Mindenféle kimenő és beérkező postai küldemény belekerül, kereshető feladóra, címzettre, dátumra vagy időszakra, tárgyra (itt egy sablonrendszert alkalmaztak azért, hogy a több kb ugyanolyan tárgyú küldemények egy azon kategóriába kerüljelenek). Sokszor hallom hogy mikor elég vagy mikor kevés egy Excel tábla, hát azt mondanám hogy közel 9ezer tétel van ebben és boldogulnak vele, bármikor visszakeresnek másodpercek alatt bármit. Találékonyság, szervezőkészség, rendszerszemlélet, gondolkodás és gondolkodásmód, akarat.
Ezt mondjuk migráltuk Google Sheets-re hogy a csapatmunka csapatmunka is legyen.
Hála az égnek a Word cuccaival nem kellett foglalkoznom, mert aki "uralta" ezt a kupacot, az bevállalta hogy a Writer-ben egyesével megnyitja és ellenőrzi hogy minden apró bizbasz a helyére került, szükség szerint javítja.
Ennyit arról a munkavállalóról, akiben hajlandóság is van, meg affinitás.
Szerver...
Ha mostanában vásároltad a Windows Server 1-2-3 éves darabját, akkor nagyon gondold meg, hogy ezt lecseréled-e, mert ahogy azt Te is tudod, egy halom pénzt fizettél ki érte. Ha Dynamics-re is szükséged van, akkor óhatatlan meg kell tartani.
Ha nincs szervered de kell, vagy régebbi Windows Servert használsz, akkor azt mondom, ne vegyél másikat. Ha csak tárolás és megosztás miatt van / kell, azt megoldjuk Linux alapokon -> megmentettelek egy félmillás vagy egymillás beruházástól, miközben ugyanolyan hatékonyan tudod használni ezt, mint azt.
Itt is tudni kellene, mi a felhasználás célja, mi várható a jövőben.
Hálózat...
Sokan improvizálnak úgy a kábelezéssel ahogyan a wifivel is, tapasztalataim szerint rendre SOHO eszközöket vásárolgatnak, mert olcsó és a MM polcain megtalálható.
Épkézláb eszközt ha vásárolunk, annak lesz értelme 10-15-20-30-50 gépes hálózatban, a többi csak bohóckodás és kínlódás. Nyilván nem kell kétmilliós switch, vagy félmillás wifi eszköz, egyszerűen csak olyat kell vásárolni ami ahhoz a méretű irodához szükséges.
Lassan már ott tartunk hogy a gigabites kábelezés is szűkös, főleg amikor CAD fájlokat kell mozgatni egyik gépről a másikra, vagy marketingcuccokat, videókat... Ugyanez van ha vékonyklienseket szeretnél, adott esetben már 10-15 gépnél is tapasztalható a gigabit soványsága.
Valamikor tizenegy-két éve műveltem fatclienteket (asztali gépekből kikerültek a merevlemezek és alternatív vékonykliensként lettek használva), amik a szerverről PXE boot-tal húzták be a Linuxot, a szerverről kapták az asztali környezetet. Ott és akkor ez volt a leghatékonyabb és legolcsóbb megoldás. Hátránya a reggeli indítás volt, olyankor azért a gigabites hálózaton akkora terhelés ment át ami érezhető volt, aztán onnantól hogy a gépek magukhoz tértek, már suhantak a bitek megfelelő sebességgel.
Alapvetően annyi előnye volt, hogy ezekbe nem kellett winchestereket cserélgetni mert kinyiffantak, a szerverben lehetett a desktop környezetet adminisztrálni, minden ott volt letárolva profilostul. A kiöregedett winchesterek helyett pedig memóriát vásároltunk a gépekbe, ez volt célszerű és előnyös, ugyanakkor költséghatékony is.
Nyomtatók, szkennerek...
Ahol business eszközöket vásároltak, jellemzően ott van ezekkel sokkal kevesebb gond. A hálózatos nyomtatók működtetése 90%-ban hibátlan, a szkennereknél pedig megvan az az előnye a Linuxos megoldásoknak, hogy nem vezetik ki a driver támogatást mint a Windows 10-nél is tették ugye sokan...
Példának okáért van idehaza két multis tintás HP nyomtatóm és egy HP szkennerem, amik Windows 7-tel szuperül működnek, Windows 10-hez pedig a gyártó nem ad drivert. Ezzel szemben Linuxon mindegyik kifogástalanul működik, a gyorsgombokkal együtt, különösebb szipkázás nélkül.
USB-s eszközök...
Itt azért jóval nagyobb szürke foltok vannak, főleg a kimondottan Windows-hoz gyártott nudlikkal, például a Canon Lide szkennerek, vagy egyes vonalkódolvasók, címkenyomtatók. Egy radikálisabb változtatásnál érdemes ezeket piacra dobni és helyettük olyanokat vásárolni amikről tudjuk, hogy működnek Linuxon is. Egyszeri beruházás mint oly sok más, de hát munkaeszköz ez is....
Apró örömök...
Amikor egyes natív szoftvereket meg lehet indítani a WINE nevű szoftvercsomaggal, ami pont erre készült: Windows-os holmikat működtetni Linuxon. Bármennyire is hihetetlen, a Farming Simulator 15-öt is indította és működtette, kevesebb akadással mint tette ezt Windows 10 alatt, egy kétmagos Pentium procival és 4 Gbyte memóriával...
Most nyilván azt gondolják sokan, hogy ez mekkora szívás / kihívás / probléma, pedig nem az. Tévedés azt hinni, hogy mindent is csak Windows-os gépeken lehet vagy kell.
A józan paraszti észt kellene elővenni, az informatikai infrastruktúrát pedig úgy üzemeltetni hogy az ne legyen felesleges(en nagy) költség.
Néhány esetben ugyan szükséges kompromisszumot kötni, de hát az életben megannyi területen így vagyunk, ezektől sokkal súlyosabb helyzetekben képesek vagyunk erre, miért pont az IT lenne ezalól kivétel...?
Sokat meetingeltem vállalkozókkal a Windows 11 kapcsán a váltásról, a közös nevező a tömeges számítógépcsere volt, ugyanis a géppark egy része (esetenként több mint fele) alkalmatlan a Windows 11 futtatására. Mármost hiába a furbify és társai, amikor 8-10-15 laptopot vagy asztali gépet kellene beújítani, darabonként 150-200ezer forintért, miközben a felhasználás jellemzően office-olás...
Tapasztalataim szerint mivel még nem egy égető probléma számukra, ezért kevésbé foglalkoznak ezzel. Annyira tipikus, hogy megvárjuk amíg leég a ház, miközben egy jó szervezéssel fájdalommentesen kezelhetjük a problémát, csak ott cserélünk gépet ahol ez feltétlen szükséges, nem pedig eszetlenül mindenhol, kapkodva.
A vállalkozónak ehhez nem kell értenie. Neki annyit kell tudnia, hogy melyik munkaállomást szükséges cserélni, ennek fényében képes beütemezni a beruházást. A magamfajtának kell érteni ehhez, és ennek megfelelően korrekt eredményt lerakni az asztalra. Ezt a problémakupacot is közgazdaságilag kell tálalni, mert a vállalkozó ezt megérti, ezzel kell foglalkoznia, nem mélyebben.
