E bejegyzésben egy régóta fájdalmas és tudáshiányos témára szeretnék rávilágítani, megmutatva szűkebb-tágabb környezetünk töketlenségből adódó gazdasági elszabásait.
A fő témakör a haszongépjármű kiválasztása és az ebből származtatható önszivatás, a rajtunk kívülálló okok miatti kelepce.
Érdekes módon tőlünk nyugatra, na meg északra is fejlettebb módon és aggyal állnak a kérdéshez az érintettek, jó volna tudni, mitől más a szellem!
A feladat, ami gondolkodásra ösztönözhetne mindenkit (mert engem foglalkoztat már másfél éve), az a nekünk megfelelő márkájú és típusú haszonjármű beszerzése.
Sajnos idehaza baromi lazán fogják fel az érintett vállalkozások, teljesen mindegy hogy buszosipart, árufuvarozást vagy furgonos témát nézek, csak kevés esetben látok valamiféle épkézláb stratégiát a választás kapcsán.
A buszosipar a legdrágább holmi ezek közül, tekintettel a szűkös bevételi lehetőségekre, 5-6 éve magyarázom, hogy akinek esze van, az 30 millió alatt nem vesz használt járművet, újat pedig vagy lízingel (főleg munkásjáratokra), vagy ha meg is veszi, legyen már 70-80%-ban kihasználva a jármű az év minden hónapjában (és ezzel szűkítettem is a kört tisztességgel). A buszosiparban hatalmas százalékban vásárolgatnak vállalkozások (agyon)használt járgányokat, a palettán a 3 milliótól a 20-ig bezárólag baromi sok jármű van és volt az elmúlt 3-4-5 évben. Ezek jellemzően leharcolt lovak, de ami elszomorító az a vállalkozó hozzáállása ami a tisztességes és rendszeres szervizeket illeti.
Az árufuvarozásban már jóval magasabb szinten művelik a beszerzést és a futtatást az érintettek, ennek fő okai a korszerűsítés igényei és elvárásai, meg a buszosiparhoz képesti piac szabadabb helyzete, az árbevételek lehetőségei, illetve a nem kevésbé fontos vállalkozói szemlélet, a felfogás.
Részleteibe nem megyek bele, itt az érdekesség számomra az a kérdés, hogy ki miért abból a márkából tölti fel a gépparkját amiből feltölti, ki hogyan és milyen tulajdonságok alapján választ gyártót, azon belül típust, mennyire vannak kötve a márkaszervizhez és alkatrészellátáshoz, mennyi telephelyen van jól felszerelt és jól képzett szerelőkkel feltöltött műhely, azok mennyire jól működnek, de nyilván a bekerár és/vagy lízing díj sem utolsó szempont.
Az általam sokat olvasott fuvarlevél újságban nem igazán olvasni ilyesmikről, sok esetben úgy érzem az érintettek is titkolják vagy kevésbé tartják fontosnak az ilyen irányú információk és tapasztalatok "nyilvánosságra hozását". Ez annyiból hiányosság, hogy a magamfajtának értékes lehet az input még akkor is, ha másoknak csak egyszerű olvasnivaló.
A furgonos állapotok több esetben szintén a megfontolt választásokat mutatják, momentán pedig éppen olyan kérdések feszegetik a buksimat, amik a körülöttem lévő, meglévő járművek egyes darabjainak valamilyen kiváltását célozzák. Történetesen ugyanis vagy itt egy Toyota Dyna amit sikerült elszabni a hűtős felépítmény kapcsán, nagyjából 700 kg terhelhetőségre szűkítve, illetve van egy Nissan szintén hűtős, szintén ilyen elszabással, kőkemény 300 kg teherbírással. Mármost ha csak vitorlásüzemanyagot vinnénk, akkor ez kevésbé probléma, de sajnos ez nem egy piacképes üzlet, a húsipari témában pedig az ablakon kidobált milliókról beszélünk (itt utalnék az eszetlenségre).
Véleményem szerint sok vállalkozásnál nem megfelelő módon lettek kiválasztva a járművek a beszerzéskor, de ez még hagyján. A megcélzott boltok (mint lerakók) trehány nyitva tartása miatt pedig hatalmas a stressz és az alternatív kompromisszum, amikor a napi túrákat is "így szoktuk" elven futtatják, ezzel pedig jónéhány esetben az útdíj visz aránytalanul nagy költséget, a kisautók túlsúllyal mennek ki.
Csak jelzem, ha kijönne belőlem az igazi garázsmester, ilyen állapotok között a napi 3-4-5 autóból talán egy ha kimehetne naponta, akik pedig vezénylik, velem együtt lennének munkanélküliek. Őket ugyanis én állítanám fel a helyükről az alkalmatlanság (fuvarszervezői készségek és tudás hiánya) miatt, engem meg kirúgnának amiért nem engedem ki a trehányul rakott és vezényelt autókat, na meg azért, mert a vezénylőket is hazaküldeném kapálni.
Ennyi előzmény és alap után térjünk ki a lényegre:
Keresem a lehetőséget már másfél éve, hogy a megfelelő emberektől releváns információkat kérjek és kapjak az egyes márkák és járműfajták beszerzési és javítási költségeiről, és azt veszem észre, mint sok más területen is, hogy kimennek a piacra, de nem beszélgetnek a vásárlóval, némelyik talán eladni sem akar. Mi mást gondoljak ha nem veszik fel a kommunikációs fonalat..?
Ja ha úgy megyek be, hogy "jó napot, vásárolnék x darab ilyen-olyan járművet és tegnapra kellene, hova utaljak?", érdekes módon azonnal ugrik mindegyik.
Drága barátaim, ahhoz hogy én vásároljak, először tudni akarom, mibe fog nekem kerülni 5-10 év alatt az autó, mire számítsak amikor szervizeltetni kell, mennyi mérnöki baklövést tartalmaz a jármű ami engem hátráltat a pénzkeresésben és a profit megtartásában, melyikőtöknél mennyit kell várni arra, hogy a hülye hibákat feltárjátok és árajánlatban tudassátok a körülbelüli költségeket, a kevésbé népszerű felépítmények és tulajdonságok okán pedig melyikkel mit vesztek vagy mit nyerek.
Egyszerűen nem lehet Magyarországon hozzájutni a dílerektől olyan súlyos információkhoz, amik segítenének legalább a TCO kiszámolásában, vagy esetleg az értelmes döntésben, hogy melyik márkát miért NE válasszam. Szerencsére van tapasztalatom három nagy márka kapcsán, de ezek nem egzakt számok, hanem főként arányok, az üzemeltetéssel kapcsolatos megállapítások. Ezekből annyit lehet eldönteni, hogy a háromból melyik az az egy amiből én csak akkor vásárolnék ha 3 éves korában ki tudom váltani aránytalanul nagy bukta nélkül, egyet akkor ha 100 km-en belül lenne normális szakműhely vagy márkaszerviz (lehet megsértődni, a dunántúli tapasztalatok tényeken alapulnak), a harmadikat meg akkor, ha az adott vállalkozó felfogta, hogy a haszonjármű a pénztermelő eszközök része, hiába drágább beszerezni a másik kettőnél, hosszú távon gazdaságosabb üzemeltetni mint a másik kettőt (tapasztalat), még akkor is, ha valamivel drágább a szervize a többinél.
Az elején tettem említést a szervizekről, íme a problémakupac:
Legelső problémám az irdatlan kommunikációs defekt (vesszőparipám sokminden terén). A másik a brutális díjszabás ahhoz képest, ami tapasztalatom van jónéhányról, és akkor itt csak azt említem meg, melyik mennyire rugalmas, melyiknél milyen hozzáállás van munkafelvételben, ügyfélszolgálatban és a műhelyben, melyiknél meddig tart egy közepesen problémás hiba feltárása. Például tudok olyan márkaszervizt, ahol három hete áll egy jármű, már tudják hogy kábelszakadás van, eltoltak rá vagy hat órányi munkát és nem találták meg az érintett szálat a kötegben, eközben árajánlatkérés kapcsán került oda az autó, nem feltétlen javítás miatt. Ugyanis ha az autó nem ér többet mint másfél miska, félmilliót vagy többet nem áldozunk bele, akkor ott rohad meg a hibájával együtt, túlzottan lepattant a géppark többi darabjával együtt. Ezen kívül számomra érthetetlen, hogy ha egyszer betolunk egy vasat a csarnokba hibát keresni, miért toljuk ki onnan 1-2 óra elteltével a probléma feltárása nélkül és állunk neki egy másiknak... Nem érdekel, hogy annak a másiknak tudjuk mi baja és tudjuk hogy a seggére verünk fix idő alatt. Az érintett jármű kábelkötege nagyjából harminc szál vezetékből áll, három fődarab és egy közbeiktatott cucc között húzták végig a gyárban. Miután márkaspecifikus és egyébként kategóriaspecifikus a probléma, ha az enyém lenne a szerviz, már évek óta lenne demózható cucc amire felkötöm a kábelkorbácsot és a ledek megmutatják, melyik szál szakadt meg -> jó napot kívánok, íme a hiba 15-30 perc leszerelés után, hozzávetőleg 1 órányi munka a szál kiváltása, újabb 15-30 perc felszerelés, összesen 67500 forint plusz áfát kérek.
Persze ha az a cél, hogy a még csak árajánlat szintjén álló járműre kiírhassunk 8-10 órányi munkát rezsióradíjban, akkor értem, csakhát ez kevésbé fogja növelni úgy a márka, ahogyan az érintett szerviz népszerűségét.
Teszem hozzá hogy legalább 10 éve így megy ez.
Az arcoskodás meg odáig fajult, hogy az érintett szerviz menedzsmentjét az elmúlt másfél évben három esetben kerestem meg mail-ben, és egy rohadt betűt sem voltak képesek visszaválaszolni -> ennyit ér a PR-juk, összességében pedig a marketingjük is.
De hogy ne csak szűkebb környezetből mutassak mintát, az ország közepe tájékáról is van ilyesmi tapasztalat. Amikor a fuvarozásból és a buszosiparból is több helyről ugyanazért köpködik az érintett műhelyt (és ez nem feltétlen a díjszabás), az sajnos részemre is konzekvencia levonását eredményezi sajnos.
Nagyon sok dolgot megértek, úgy az emberhiány mint az időhiány kapcsán, de amit nem tudok elfogadni, az a helyzetkezelési képességek hiánya vagy hibás mivoltja. Avagy ne nyiss javítóműhelyt ha képtelen vagy üzemeltetni az elvárások mentén, egyáltalán megfigyelni és feltárni az elvárásokat.
Mindezek mellett idehaza TCO-t számolni egy érdekes manőver, innéttől nem kell megkérdezni, hogy aki ezt csinálja lízingcég részéről 8-10 éve, az miért kopasz(odik), az pedig akinek a TCO a kifizetni való zsetonköteg, miért nem képes a vállalkozását jobban működtetni. Ha eddig nem tűnt volna fel a szereplőknek, akkor jelezném, hogy ez az egész mindenkinek a közös érdeke, a metszéspont az árbevétel és a profit. Ezek csak akkor lesznek minden fél számára elfogadhatóak, ha mindenki a maga módján és helyzetéből úgy működik ahogyan kellene. De nem megy, mert a sorban mindenki szipkázik vagy a saját, vagy a másik szereplő trehánysága miatt, ebből kifolyólag hol lefordulunk a pályáról, hol indokolatlan akadályokat mászunk meg, sok esetben pedig úgy szórjuk ki a lóvét az ablakon, hogy vagy nem tudunk róla, vagy képtelenek vagyunk ezt elkerülni, megakadályozni, mert még azt az eredményt sem érnék el, mint ebben a helyzetben.
Néhány vállalkozás esetében abszolút nem értem a saját műhely és a benne lévő személyzet létjogosultságát, ugyanis tapasztalataim alapján ezeket azért hozták létre egyesek, hogy csak minimálisan tartsák szinten az állapotokat, konkrétan nem a megfelelő szinten, minőségben és teljesítményben működik az ilyen műhely. Utalnék itt arra, hogy az ilyen helyeken csak a vérző torkú lovak szoktak kikötni, kötözgetjük a sebeket de nem kezeljük és nem is varrjuk össze tisztességgel, majd lesz valahogyan, csak rúgjuk ki hamar a csarnokból.
Na nem csak azzal van gond, hogy a benti hozzáállás ilyen, hanem azzal is, amikor a tulajdonosok sem akarják megadni a lónak azt, amit meg kell adni. Érdeklődöm, mit nyertek vele? Eltartanak egy valamilyen felszereltséggel működő műhelyt, aminek a bekerülése lehetett vagy tízmillió, nincs hozzá márkaspecifikus diagnosztika 5-10 millióért, melózik benne két ember összesen egymillió kétszázezer bérköltségen havona, miközben átlagosan heti egy autó felületes ellátása zajlik. Ennyi pénzből és erőből ezeket mellőzve bármelyik szervizben heti három autót lehet végig küldeni egy épkézláb javításért. Hátrány ugyan az időpontfoglalósdi, de erre meg azt mondom, hogy kéthetente vagy 3-5 ezer km-enként revizióra kell beküldeni a járgányt, aztán azért a 20-30-40ezer forintért megmondják, melyik cuccnak mikor lesz esedékes a cseréje és mennyiből áll meg, mielőtt még nagyobb meglepetés érné a vállalkozást. Íme a revizió fogalma és létjogosultsága. Amit baromi nehéz megértetni a magyar vállalkozások hatalmas részével, mert csak azt látják hogy rendszeres költség. Nehéz úgy matekolni, hogy az elhanyagoltság és az információhiány / adathiány miatt nem tudom megmondani, most mibe kerül neki az autó futtatása...
Talán kérdezni kellene olyanokat, akik ráálltak erre leglább egy éve, azok számokat fognak mutatni erről az évről, meg az előtte lévőről amikor nem volt revizió.
Persze nem működik ez akkor, ha 100 km-en belül nincs egy épkézláb műhely, amelyik a számlázáson kívül a munkát illetően a teljes palettára és/vagy márkára is berendezkedett volna.
Jó műhelypéldát szeretnék mutatni Nagykanizsáról:
Márkaszervizről beszélünk, akik tudják mit keresnek a piacon és pont ezért jó sokan járnak hozzájuk. A lehetséges időpontok számtalan problémára napokon belüliek, amit egyszer betolnak a csarnokba, az onnan addig ki nem jön amíg az ügyfél meg nem tudja amit akart, ezen kívül átalánydíjas megoldásuk is van azért, hogy a járművet üzemeltető vállalkozó kicsit nyugodtabb legyen. Náluk még nem jártam, a hírüket hallottam már és pont emiatt tervezek egy látogatást is, baromira remélem hogy nyitottak lesznek és minden kérdésemre korrekt választ fogok kapni.
