Általában a klasszikus mintájára kérdezni szoktam ha szükség van rá, és rengetegszer a klasszikus válasz érkezik rá. Momentán nem kérdezem, hanem állítom, lejjebb a részletek.

Az idei évben is sikerült szép összeget költeni az autóm javítására. Némi cinizmussal állíthatjuk, hogy a BMW-sek rajtam röhögnek, ők ugyanis harmadennyit mászkálnak javítóműhelybe, tegyük hozzá ők sem keveset.
Nyáron kapott egy légtömegmérőt 36ezerért, augusztusban egy felújított nagynyomású üzemanyagszivattyút (a vásárlás után fél évvel egy újat, aztán egy felújítottat, szóval így ez a harmadik). 65 ezer kilométert sikerült belepréselni az autóba 2018 szeptembertől idáig. Szerettünk volna többet is, de túlzás nélkül mondom, hogy többet állt mint ment, már ami a nyári időszakot illeti, tetszik tudni itt repkedtek a százezrek, meg a napok / hetek mire rájöttek, éppenséggel mi hányta össze magát eme mérnöki baklövések halmazában.

Szóval az augusztusi 120ezer után azt mondtam, itt elég volt, a még hátralévő mafla hibákat (amikről addig tudtam) elrendezem és kirakom rá az eladó feliratot. Szépen elhúzódott ez a történet, és ahogyan azt az álmoskönyv is megírja, e hónap közepén esedékes műszaki vizsgáig azért még találtak nekem cserélendő cuccokat.

A légtömegmérő cseréje 8 perc alatt saját kezűleg történt meg, a szivattyú miatt már másodszor kötöttem ki Vácon, idáig tudom mondani hogy mindenkitől mindenhonnan azt kaptam amit kértem, úgy ahogyan kértem, tisztesség, korrektség, becsület, lelkiismeretesség. Eddig tartott, innentől hibádzott a felsorolás:

November első napjaiban belöktem az autót egy előműszakira, lássuk mit mondanak. Első két stabpálca, hátsó fékjavítás (munkahenger probléma másodszor), első lámpákban a LED helyzetjelző nem tetszett nekik, valamint (amiről ugye tudtam) a hátsó kipufogódob szerintük cseréje, szerintem meg heggesztése. Merthogy 140ezer forintért nem veszek vadi újat amikor eladom, a piaci érték 500ezer körül van, összesen pedig 900ezer forintot költöttem a javítására, szóval ezt a kérdést hanyagoljuk.
Megérkeztem egyik családtagom által javasolt műhelybe, ahol következő hétfő reggel 8-ra kérték az autót, azzal a feljegyzéssel, hogy legkésőbb másnap délután vihető. Feladatok között volt: olajcsere, stabpálcák, fékjavítás, helyzetjelző, kipu heggesztés, távolsági fényszóró beállítása. Ebből a rövid listából az utolsó kettőt nem sikerült abszolválni, mitöbb azon a héten pénteken sikerült elkészülni, persze nem hívtak, véletlenül tudtam meg.
Ez az egyik oka annak, hogy ezt a műhelyt megbuktattam, a másik meg az, hogy "tetten értem" a csávót, amikor a mocskos ruhája alá nem terített semmit az ülésre, úgy ült be. 130ezer forintba került ez a hét.
Legutóbb egyébként aki így indított, azt ott meg is kértem hogy nyugodtan szálljon ki, eddig tartott a munkakapcsolat, viszlát.

Következő héten egy másik családtagom favorit műhelye következett, elmondtam hogy két dolgot kérek, mert pár nap múlva műszaki, azon átmegy és már parkolom is le a kereskedőnél. Elmondam hogy mit szeretnék és mit nem.
Sajnos a szövegértelmezéssel itt is probléma volt, ugyanis sikerült megjavítani olyat amit nem kértem, mitöbb az előzetes megbeszélések szerinti "felhívlak hogy mit tudok intézni műszakira" helyett elvitte és levizsgáztatta.
Ez a manőver 140ezer forintba került úgy, hogy két nap múlva derült ki, hogy a jobbegyre valami kiborult, foltot hagyott. Hátabüdöskurvaédesanyjába, ez se teljesen azt és úgy csinált ahogy és amit kértem, erre még valami foltot hagy az ülésen, amiért nem szólt, nem takarított.
Reggel óta apám küzd a káprittisztítás kihívásaival, mert én munka miatt nem vagyok a közelben, pont ezért nem láttam amikor a szerelőember lerakta.
Hiába a jólfelszerelt műhelye, meg hogy családon belüli autót javít amikor kell, engem többet nem lát a csávó, befejeztük. Merthogy megvan a következő paripa, ami egy 2012-es évjáratú egyterű, így aztán olyan műhelyt kerestem ahol a legtöbb mindent megoldanak anélkül hogy a másik vesémet is el kell adni. Rá gondoltam, de ha elkúrta, hát elkúrta, nincs egyedül ezzel, ugyanis az elmúlt két évben összesen 8 szerelőt szórtam ki a listából, kilencedik helyen végzett ez a csávó.

Tehát felmerül bennem a kérdés ismételten:
Kurvanehéz minimális igényességgel elvégezni azt a munkát, amiért a pénzt kapjuk? Mennyivel drágább a szolgáltatás ha az ülés leterítésével és a kormány fóliázásával kezdjük...? Netán ha azt és úgy végezzük el, amit és ahogyan kér a kuncsaft, aki fizet...? Képzeld el amikor a Dabróka csárdába a cigánynak adsz kétezret hogy húzza le a Gyere bodri kutyámat, ő meg CD-ről játszik le neked valami metálzenét....

Fentiek csak röpke kivonatok az elmúlt 6-8 hónapból, ezért állítom hogy mindenki hülye (közülük). Sajnos kevesen vannak annyira igényesek mint én, hogy minimum megreklamálnak dolgokat, vagy azt mondják, most voltam itt először és egyben utoljára is. Ezért van az, hogy ezeknek a jómunkásembereknek a vállalkozása még megy, van kuncsaftjuk. Nos, ennek az ügyfélkörnek valószínű minden mindegy, ahogyan a jómunkásembereknek is, elvégre nem az övé, neki nem fáj. De ha a kuncsaftnak se fáj amikor szopatják, azt tessék mondani, hogyan definiáljuk?

Szóvak azt mondom, hogy itt már elég régóta idióta gyökerekkel vagyok körülvéve, ami azért szégyenteljes, mert például a vizsgaállomáson a diplomás közli hogy a rozsdamentes anyagból készült kipufogó rozsdás, erősen korrodált, miközben ilyen baja nincs, egyedül két kurva lyukat kell befoltozni a tetején aztán losonc.
Műszaki végzettséggel bír, felsőfokúval baszki, mert erre a pozícióra ez kell. Amikor pedig elmondod a jóképességű autószerelőnek, mit szeretnél és mit NEM szeretnél megjavíttatni, és ennek ellenére rohadtul nem úgy lesz a végeredmény... De ne menj neki, "ne szójjá be", az orrát se törd el annak amelyik foltot hagyott az ülésen, legyél nyugodt, higgadt, úriember.... Meg ember egyáltalán.... Így, bakker...? Kurva nehéz.