Néhány hónapja ment végbe az a művelet, melynek során a Sameday felvásárolta a Sprintert (meg egy másik csomagost). Hellyel-közzel hasonló problémahalmazzal nézett szembe mint a Foxpost. De erre lehetett számítani?

Naná. Borítékolható volt, meg az is lesz, amíg nem változik néhány körülmény.
A Sprinterről talán már megemlékeztem korábban, most csak annyit emelnék ki, hogy a működési rendszere összességében szerintem van (volt) annyira jó, amin csak finomítani kellett volna (meg kellene is), ami még ha ott is kezdődött hogy a Sameday kirúgta a HR-est, sajnos nem ért el a logisztikai vezető cseréjéig, a "hibás" folyamatok javításáig.
A Sameday nem kevés pénzt és energiát rakott bele a saját dolgába az elmúlt években, ennek lett eredménye a rengeteg automatizált és ezáltal egyszerűsített folyamat, sikerült nekik önmagukba a lehető legkevesebb adminisztrációval működtetni a céget, aki pedig alvállalkozójuk lett, annak nem kellett megbolondulni.

Emellé a Sprinter felvásárlása egy nagyon jó lépés, beolvasztása viszont különös odafigyelést igényel (vagy igényelt volna még a legelején), és itt most a csomaglogisztikára és az ügyvitelre gondolok.
Ugyanis bármennyire is jól működnek külön-külön, mégiscsak másmilyenek, így az összefésülés nem kétnapos, nem tíz forintos manőver.

Ez pedig releváns kérdés akkor, amikor tudjuk, hogy a Sameday az elmúlt három évben sorra hozta a milliárdos deficiteket. Ahogy a többiek, úgy ők is szipkáznak a padlón lévő szállítási díjaktól, a megemelkedett költségektől, a munkabérek szinten tartásától (bár ez ugye a franchise miatt csak kevésbé érinti), az alvállalkozóinak is ugyanezek a kihívásaik vannak.

Tavasszal megjósoltam a csomagos iparág letérdelését, akkor azért elég sokan kiröhögtek, most meg nem olvasok mást 2-3 hónapja, minthogy melyiknél milyen jellegű és súlyú problémák miatt (mondjuk ki) nem működik a szolgáltatás. Merthogy számomra a csomagosok szolgáltatása akkor működik, ha két munkanapon belül minden csomag kiszállítása megtörténik (és most nem érdekel hogy sikerül-e átadni vagy sem, lényeg hogy kiindul a csomag), az ügyfélszolgálat egyrészt ügyfélszolgálatként működik, másrészt elérhető, harmadrészt cselekvőképes, nem utolsó szempont az sem hogy aki ezért felel, az írástudó, érti a folyamatokat, tudja minek hova megy a vége.... Ezek amúgy is defektesek már évek óta, de az idei állapotok tragikusak, főleg amikor napi 600-800 csomag után érdeklődnek azok, akik már egy-két-három hete nem kapták meg, fogalmuk sincs hogy merre jár a cuccuk...

Nos az a helyzet, hogy ez az egész kupleráj még nem a jéghegy csúcsa, véleményem szerint lesznek még itt komoly meglepetések az év végéig, s ha érdemi változás nem történik sokmindenben, akkor ez a kellemetlen amőba át fog kúszni a következő évre is.
Az a koncepció ahogyan ezek működnek, a franchise-ban működtetés, idehaza megbukni látszik. Az árbevétel megoszlása és megosztása a szereplők (anyacég és az alvállalkozói) között a profit degradálását is hozza, Így fordulha elő, hogy az amúgy sem kicsi mínuszokat még ezzel is fokozzák.
Véleményem szerint ha például a Sameday elkezdte volna saját kézbe venni a megyei depókat, ezzel a működtető vállalkozókat mint köztes szereplők kizárva a rendszerből, minimum a költségek harmadát számolhatta volna fel, már ami egy ilyen megyei depó működését illeti.
Az általam vizsgált koncepció szerint a futárok és egy depóvezető megtartása, míg a jelenlegi formációban jelen lévő minden adminisztratív munkaerő kirakása egy halom munkabér-megspórolást eredményezne, mitöbb miután a mostani rendszerben jelen lévő vállalkozó is kikerül, az ő profitigénye is megszűnik, ezáltal némileg több zseton maradna a rendszerben, összességében pedig a pluszos megyék eredménye segítő jelleggel (átcsoportosítás) részben vagy egészben kompenzálhatna mínuszos megyéket.
Ahhoz hogy egy ilyen koncepció működjön, szükségesnek látom két vagy három szomszédos megyei depó összevonását ami a szükséges adminisztrációt illeti, erre a munkaerő a jelenlegi koncepcióból elérhető. Azt pedig tudjuk, hogy egy átlagos depóban kettő, néhol három-négy is melózik a mostani rendszerben.
Egy ilyen bekebelezés, irányítás és működtetés esetén egyrészt minden depó működik tovább, másrészt és ez a legfontosabb: a befolyó pénzek eloszlása, elosztása is eredményt hozhatna, azaz fenntartani ezt a rendszert kevesebb fejfájással és lemondással járna. Nem állítom hogy emiatt kánaán van holnaptól, de az szentség, hogy érdemi mennyiségű pénz marad a rendszerben a mostanihoz képest, ami még akkor is látszik, amikor 3 milliárd a deficit.
Egy ilyen rendszerben a fizikai állomány munkabérének szinten tartása könnyebb, béremelés lehetőségét és mértékét viszont már mélyebb szintű pénzügyi modellezéssel kellene vizsgálni, ebbe viszont kompetencia hiányában nem szeretnék belemenni.
Az viszont egészen biztos, hogy a szellemi állomány ritkítása, a megyei depók központi vagy régiós irányítása nem jelent akkora költséget, mint a mostani rendszerben az jelen van, tetszik tudni momentán a profit lefölözése van, a maradék pedig nem elég az alvállalkozók működésére, költségeire.

Egy átlagos megyei depó működési költsége cakkpakk 5-7 millió minimum. A jelenlegi rendszer, a franchise pedig több másik körülmény miatt sem képes sokszor pozitív mérleget hozni, pont a bevételek fragmentálása miatt. Profit nélkül pedig se tartalékképzés nincs, se bérszintentartás, béremelésről meg ne is beszéljünk.
Vidéki viszonylatban egy futár 280 körüli nettót keres, aki pedig megunja, az meg másik munkahelyet.

A jelenlegi felállást lehet jellemezni sokféle módon, de hogy működő lenne, szerintem nem.