A buszosipar az egyik kedvenc iparág nálam, igyekszem követni bizonyos dolgokat a témában, főként azt amikor egyes városok a Volán helyett más megoldást keresnek.

Talán már említettem, hogy az állami cégeknél a fejlődés útjába maga a vízfej szokott állni, véleményem szerint az agyonbürökratizált és többszörösen félreszervezett tevékenység a legnagyobb átok, amit ugyanúgy megérez a szolgáltatást igénybe vevők köre, ahogyan a szolgáltatást nyújtó állomány fizikai és operatív része.

Néhány éve, amikor itt Szombathelyen a városvezetés (végre tisztességes módon) pályázatot hirdetett a helyijáratos buszközlekedés lebonyolítására, működtetésére, tekintettel a Volánbusz monopol helyzetére, még nyugaton is nagy érdeklődést váltott ki.
Emellett a fél ország nagyobb településének önkormányzatai is tágra nyílt szemmel nézték végig, már amennyit ebből láttak kívülről.
A pályázatot megnyerte egy piaci szereplő, röviden úgy foglalnám össze, hogy egy újabb láb a cégnek, újabb kihívás, mitöbb meghatározó eredmény lesz az imidzset tekintve is, ha sikerül (és sikerült nekik, velem, velünk) lábra állítani, szinte problémák nélkül elindítani és működtetni.
Még két hónap sem telt el, már az egyik közeli zalai városból is jött érdeklődés, egészen konkrétan: mit tehetnének azért, hogy ez a cég ott is felvonuljon...
Hát ez a cég egy szerintem hibás döntést hozott amikor a szükséges humán-erőforrás hiányára (és a szervezéshez, tervezéshez elengedhetetlen szaktudás 100%-os kihasználtsága miatt) megköszönte de elutasította a kérést...

Azért tartom hibás döntésnek, mert a közlekedés szervezéséhez rendelkezésre álló tudást abban a városban is meg lehetett volna találni, ugyanis ott kell keresni az ilyet ahol szolgáltatást szeretnénk építeni, mégis csak tudja a helyi viszonyokat, releváns diplomája pedig feltételezi azt a tudást, amivel értéket, eredményt fog teremteni.
Hogy adott esetben az ott létrehozandó projekt vezetője honnan lenne a cégcsoporton belülről, az már kb mindegy, nekem elhiheted, hogy lett volna kit választani.
Én a magam részéről ahogyan itt is, úgy ott is megszültem volna a telephelyi működés rendszerét, garázsszolgálattal együtt, hiszen ekkorra már megvolt a gyakorlat, megismertem olyan buktatókat amiket a felépítés előtt még nem, így 2-3 hét alatt lábra állt volna a telephely, ahogyan ez itt helyben is.

Azt azért elmesélem, hogy amit ez a cég itt teremtett, az egy nagyjából hatmilliárd forintos beruházás volt, az első tolltól az utolsó, telephelyen lerakott kavicsig bezárólag. Szóval nem tíz fillér...
Az a szellemi munka, ami a pályázat beadásához és aztán a felépítéshez, elindításához kellett, az pedig felbecsülhetetlen a mai napig is. Enélkül belevágni egy ilyen projektbe öngyilkosság. Ezért javaslom mindenkinek, amikor meghatázoró pozícióba keres embert, hogy tegye félre a berögzött szokásokat az elvárásoknál, a tudást kell hogy megszerezze, nem a diplomás figurát. Óriási különbségek vannak sokszor....

Nos, amíg ez a projekt épült és lábra állt, több másik város is jelezte hogy igyekszik a miénkhez hasonló módon lecserélni a Volánbuszt, ám ez csak egy-kettő esetében sikerült, aztán csend lett.
Ez a csend azóta is tart, nem nagyon hallani vagy olvasni semmit sem arról, hogy miért álltak le a projekttel.

Becsülendő próbálkozás volt néhány település részéről, hogy saját, önkormányzati céget hoztak volna létre erre, és így üzemeltettek volna buszokat. Ez egy nagyobb falat a költségeket illetően, ahhoz képest mint amikor pályázaton nyeri el egy buszoscég a feladatot. Viszont előnye, hogy mindent maga az önkormányzat álmodhat meg, indíthat útjára, szervezhet és tervezhet. A probléma csak az, hogy a tudás (értsd munkaerő, operatív irányítás) náluk nincs meg, fellelési helyét nem is ismerik. Attól pedig óva intek minden önkormányzatot, hogy kompetencia hiányával rendelkezőre bízza a szervezést, tervezést, kivitelezést és vásárlást, a működtetésről nem is beszélve.

Próbáltam visszaemlékezni egyébként a településekre, ahol felvetődött az ötlet, néhánynak írtam korábban (úgy egy hónapja) mail-t, amiben érdeklődöm a témával kapcsolatban, hogy mégis hol tartanak, ha pedig beszántották az ötletet, akkor annak milyen oka lehetett..
Természetesen egy betű válasz sem érkezett egyiktől sem... Ami sajnálatos, tekintettel hogy közszféra, közszolgálat, közalkalmazottak, nem pedig magáncégek... Korunk kommunikációs problémája gyökeret vert már a településeinken is.

Pár hete amikor hallottam, hogy Győrben az egyik polgármester-jelölt programjában szerepel a városi buszoscég létrehozása és a helyijárat saját működtetése, neki is írtam, felajánlottam segítségemet.
Képzeld el, válaszoltak is. Megköszönték, úgyhogy kivárjuk mi lesz ebből. Azt mondják, kevés esélye van, de én bizakodó vagyok.
Ők már tudják, miben számíthatnak rám és hol, hogyan találnak meg ha a szükség úgy hozza, én pedig tudom, mi lesz a következő lépés ha ez a jelölt nyer.
Sajnos Győr is az a település amelyik rendesen ki van téve politikai csatározásoknak, melyek aztán háttérbe szorítják a valódi elképzelések, gondolatok megjelenítését a választók felé.
Budapest is elkövette ezt a hibát, egymás után többször is, aztán ment a sóhajtozás meg a hisztizés, hogy milyen szar ez, milyen szar az, nem lehet közlekedni, nem éri meg a közösségi közlekedést használni, nem épül, nem szépül, lopnak-csalnak-hazudnak és így tovább.

Egy épkézláb vállalkozásban, foglalkoztasson akár tíz, akár ezer embert, a közép- és felsővezetők közti nézetkülönbségek nem tartoznak a többi dolgozóra, ők azt akarják tudni, hogy szükség van-e rájuk, milyen sűrűn hülyülnek bele a napi mókuskerékbe csak azért mert mindenki másik irányt mutat nekik napi szinten.
Az pedig, hogy motiválva legyenek, akkor lehetséges ha a vezetésben a vezetést látják, nem a taposást. Az elégedettséget a vállalkozások esetében nem mindig a bér szintje jelenti, ahogyan a közéletben sem a másik lejáratásából fogják látni a víziókat, ne adj' Isten konkrét programokat amiket a képviselők, polgármesterek szeretnének végig vinni.

Hiányolom a híreket azokról a városokról, akik a miénkhez hasonlóan más módon akarták a jövőben működtetni a helyi buszosközlekedést. Hiányolom a lendületet, ami alább hagyott, hiányolom az okok kapcsán a híreket.

Jó volna újra felébreszteni ezeket a víziókat, elvégre választások közelednek, de ha momentán mindenki a kampányával van elfoglalva, amibe meg ezekről egy szó nincs... Más kérdésre sem válaszolnak mostanában, nemhogy egy ilyen érdeklődésre. Csodálatos! Ezzel szemben Ausztriában 2-3 munkanapon belül válasz jön, mindegy, mikor írod és mit kérdezel. Ott a kommunikáció az egyik legfontosabb pillér az emberek között, nálunk meg úgy néz ki, huszadrangú.